Zenével, mókával és kacagással teli spirituális utam ma délelőtt hivatalosan is befejeződött.
A Campus Fesztivál véget ért.
Utolsó napunk kiválóan indult. Kibújt a Nap a felhők mögül és átmelegítette fáradt porcikáinkat. Hallójáratainkat, hangszálainkat és lábainkat pihentettük a végső tombolás előtt. Azonban a lelkesedésemhez nem csatlakozott az ügyvédem, s finoman szólva kimaradt minden mulatságból. Szerencsére jóravaló csatlósokat könnyen lehet szerezni egy fesztiválon legalább egy-két koncert erejéig, s én kifogtam a legjobbakat.
A legtöbb ismertebb előadót tegnapra sűrítették be a szervezők, így a bőség zavarában nehezen lehetett választani. Végül az Intim Torna Illegál, a Depresszió, az Argies és az Alvin és a Mókusok koncertje mellett döntöttünk. Igazi csűrdöngölésben volt részünk mindenhol. A jó hangulatot viszont nem értékelte kellőképpen az időjárás. Fél kilenc fele megnyílt az ég vízcsapja és elárasztott minket ahogy csak tudott. Az Edda és a Tankcsapda dalai ebben a nedves tálalásban lettek felszolgálva. Az afterparty-kat pedig a sárban dagonyázás fűszerezte meg.
Így zajlott le Debrecen legnagyobb nyári zenés-táncos-ivós rendezvénye, ami évről évre egyre színvonalasabb. Egyedül az időjárás mostoha mindig a fesztiválozókkal. Lassan félévtizedes fennállása óta egy alkalommal sem úsztuk meg szárazon a több napos zenei matinét. Ettől eltekintve a csupa jó programok mellett, barátságos és korrekt biztonsági őrökkel is megleptek minket. Nem is értem, hogy miért nincs nagyobb visszhangja a médiában a Debrecen keblén dorbézoló Campus Fesztiválnak. Mi azért minden tőlünk telhetőt megtettünk, megteszünk és ha úgy hozza, fogunk is!
